Volt pár alkalom

Volt pár alkalom

Volt pár alkalom, de már nincs mit mondanom Megtettem mindent én, hogy te boldog legyél De mostmár jól tudom, nem lesz több alkalom Hogy elmondhassam én, hogy mennyire szeretném Nincsen arra szó és nincsen alkalom Mit adhatnék neked, de mégis tagadom Egy álom küldte őt, s tán délibáb csupán De a szívem szaggatja a lány Mond miért pont ő, miért nem akárki más A legszebb tévedés, a koporsóba zár Mond mit jelent neked, ha a szívem oda adom Ha nem lesz alkalom Volt pár alkalom, de már nincs mit mondanom Megtettem mindent én, hogy te boldog legyél De mostmár jól tudom, nеm lesz több alkalom Hogy elmondhassam én, hogy mennyirе szeretném Ellök magától, de mint a mágnes, vonzó Másnak nem tökéletes, de nekem pont jó Ritka, mint a gyémánt, hiányzik a szép szád Neki futunk százszor, de lerágtuk a témát (oké) Mennyi jó, de dominált a rossz Benézek a városba, csak kocsikázgatok Ez vagyok már, ismersz, vágom sok az gikszer Tudom hogy csibész vagyok, de szerettelek, hidd el Szívemben a láng ég, sosem tagadom Nem játszom el szerepeket, csak magamat adom Elárulom baby, hogy csak veled akarom De erre nem biztos, hogy lesz már alkalom Volt pár alkalom, de már nincs mit mondanom Megtettem mindent én, hogy te boldog legyél De mostmár jól tudom, nem lesz több alkalom Hogy elmondhassam én, hogy mennyire szeretném Most szálljunk szabadon, mint a nyári szellő Hogyha beborul az ég, ne keljen nekünk ernyő Mert néha azért, az igazat megvallva A napunk betakarva akad egy-két felhő Dehát ez van, had legyen Az idő múlásának, hogyha kell, én felverem Minden pillanatot megélek én szüntelen A progresszív jelem is szűri nekem Kell még ez az egész, hogyha bele nézek A csukott szemű ember él, a nyitott pedig téved Felveszem a telóm és beleszólok, téves