Mokka

Mokka

Nem szerethet nála jobban Minden éjjel lángra lobban A szerelemtusámon pendül a húr Téged mindig visszavárlak Gyermekévek messze szállnak Gyönyörű volt, de minden időnk elmúlt Ma cherry mokka, ma cherry mokka Cherry mokka, la vida loca Szívem ellopta kint Lisszabonban De tiszta a lelkem Hisz nem ígértem szép szerelmet, Szonja Mindig adtam, kaptam Nem volt semmim A babámtól el kell menni De szeretem a szemedet, amivel ő némán súg Pedig elbúcsúzott őszi széllel Az illatát még mindig érzem Mi lehet a szerelem? Ez mély, feneketlen kút De mától úgy kell élned, mint senki más Mert neked egy az esélyed Nincsen több, hogy elhibázd Ó Bella, úgy várt ránk a nagy világ Ahogy a régi ligetben, a téli hidegben a hóvirág Ma cherry mokka, ma cherry mokka Cherry mokka, la vida loca Szívem ellopta kint Lisszabonban De tiszta a lelkem Hisz nem ígértem szép szerelmet, Szonja Éjszaka még a hegy tetejéről néztük végig a várost De kitisztul a kép, és látom már, hogy más utakon jár Tudnod kell, őrzöm a fényed, de mást nem ígérek A tűz még mindig lángol bennem És megígérem, hogy így emlékszem rád De ma éjszaka villámlik Bevillan a képed, a pilláid Kezed a kezemben a tisztásig Gyönyörű tekintete csillámlik Szikrázott Köztünk szerelem szikrázott A dombvidéki dűnéken túl várt a világ Ma cherry mokka, ma cherry mokka Cherry mokka, la vida loca